Egyikük sincs könnyű helyzetben: a szülő dolga, hogy a saját gyermeke érdekeit védje, a pedagógusnak azonban az osztály egészének érdekét kell szem előtt tartania.
Mégis azt gondolom, igenis létezik a közös összefogás a gyermek érdekében, és vannak erre igen jó példák.
Életem során többször kerültem abba a helyzetbe, hogy a szülő is, és a pedagógus is megbízott bennem. Ennek az együttműködésnek eredményeképpen sikerült olyan alapokat lefektetnünk, amelyek mentén a hiperaktivitás-figyelemzavar tüneteit mutató gyerkőc helyzete sokat javult az osztályban, és tanulmányi eredményei is egyre jobbak lettek.
Ebben a posztban az elveket osztom meg, melyekről úgy gondolom, nem úszhatja meg sem a szülő, sem a pedagógus.
Sok munka? Igen, az.
Megéri? Azt gondolom, ez nem kérdés, a hiperaktív gyerkőc egyetlen esélye…
Forrás: