Az iskola kezdés önmagában is megterheli a gyerekeket. Növekednek a követelmények, és elsősorban megnő az az időtartam, amit a nap folyamán fegyelmezetten, a tanítóra figyelve kell eltölteni. Az óvodában még volt lehetőség a kötetlen tevékenységre, rohangálásra, vagy csak ülni egy játékkal egy sarokban. Megváltoznak a gyermeket körülvevő felnőttek, és persze a gyermektársak is kicserélődnek. Új helyzetek, helyszínek, feladatok, szabályok és új szorongások.
Felszínre kerülnek olyan problémák, amikre korábban esetleg senki sem gondolt. Az eleven kisfiúból elviselhetetlen hangoskodó lesz, a korábban minden iránt érdeklődő kislány nem emlékszik mit tanult az iskolában.
Vannak persze olyan helyzetek, amikor már sejthető volt a probléma léte, az óvópedagógus már javasolt vizsgálatokat, járt a gyermek fejlesztésre.
Normál általános iskolába ritkán kerül olyan gyermek, aki születésétől kezdve ismerten beilleszkedési, magatartási és figyelemtartási problémákkal küzd. A súlyos, kirívó esetek speciális intézmény kereteit igénylik. Ennek ellenére előfordul, hogy a szülők helyzete vagy anyagi, vagy földrajzi okok miatt nem teszi lehetővé a javasolt iskolát, így a gyermek integrálásra kerül a legközelebbi általános iskolában.
Az új helyzet, a magas osztálylétszám hamar felszínre hozza a kisdiák gyenge pontjait. Elsőre a magatartási problémák tűnnek fel, majd a feladathelyzetek, számonkérések alkalmával a figyelem, koncentráció hiánya is kiderül.
Legelső teendők
Amikor észlelünk egy problémát, felmerül, hogy a gyermek jó helyen ül-e a teremben, látja-e a táblát, hall-e minket rendesen? Vizsgálatok sora indul el. A szakorvosok mellett a fejlesztőpedagógus is megpróbál segíteni. A fizikailag kimutatható problémák kizárása után (jól lát, jól hall), ülésrendeket próbálunk ki a teremben, hátha jobban tud figyelni, a csendesebb társ megnyugtatja, még jobb, ha egyedül ül, vagy az a nagyon okos kislány esetleg segít neki. Fejlesztésre, korrepetálásra küldjük. Próbáljuk a tanulásban segíteni, a magatartását fékezni, kéréssel, büntetéssel, figyelmeztetőkkel.
A Neurofeedback segíthet gyermekének megtanulni az agyi tevékenység szabályozását, ami segít jobban koncentrálni az iskolában, megtanulja az agya figyelmének fokozását, amikor erre szükség van.
Az agy mérhető elektromos jeleket, vagyis hullámokat bocsát ki. A neurofeedback rendszer ezeket a hullámokat méri, egy elektroencephalograph (EEG) nevű eszközzel.
A Neurofeedback rendszer megtanítja az agynak az optimális működést és ez segít a problémák kiküszöbölésében.
Sokaknál nem csak a viselkedés javul meg de a jegyeik is sokkal jobbak lesznek.
Forrás:
Hogyan segíthet egy hiperaktív – ADHD-s gyereknek a pedagógus?